A kezdet: a Brünnben tanuló diákok kicsi, de annál lelkesebb csoportja elhatározta, hogy a prágai AED mintájára megalapítják a magyar diákokat összefogó klubot. Ez 1966 tavaszán meg is történt. A klub a Martinovics-féle per után Brünnben is raboskodó Kazinczy emlékére fölvette a Kazinczy Ferenc Diákklub nevet. Mivel az alapítók az 1967-es évben végeztek, a kezdeményezés elhalt...
DE: Az 1969-es évben került Brünnbe Oláh Gábor, a műszaki főiskola gépészeti karára. A híres 1969-es kéméndi nyári ifjúsági táborban megismerkedett Németh István költővel és Duka Zólyomi Árpáddal, a prágai Ady Endre Diákkör (AED) akkori vezetőjével. Az ő hatásukra jutott arra az elhatározásra diáktársaival, hogy Brünnben is létre kell hozni az ott tanuló magyar főiskolások és egyetemisták művelődési klubját. Az elképzelést tett követte, és 1969 novmeber elején az említett két ösztönző jelenlétében megtartották a Kazinczy Ferenc Diákklub alakuló ülését. Ezen az összejövetelen csak egy maroknyi társaság jött össze, ezért elsőrendű feladatul a Brünnben tanuló magyar főiskolások felkeresését tűzték ki. Ahogy Oláh Gábor mondta: "Egy érzés vezérelt bennünket: magyar szót halljunk az otthontól távol eső morva fővárosban." A műsoraikat maguk készítették (szavalóestek, zenehallgatás). A brünni Masaryk Egyetem (abban az időben még Purkyně Egyetem) hungarológusa, Praľák professzor, könyvekkel, tanácsokkal segítette a fiatal társaságot.
Oláh Gábort Gulyás Sándor, majd Strba Róbert követte. Az Oláh Gáborék által elkezdett hagyományt folytatva körlevelet küldtek Szlovákia magyar középiskoláiba. Ebben tájékoztatták a diákságot a brünni és egyéb csehországi továbbtanulási lehetőségekről. A rendszeres klubestek mellett minden évben megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emléktábláját a brünni ©pilberk vár katakombájában.
1972-töl 1973-ig Horváth Vendel volt klubunk elnöke. Ebben az időben a KAFEDIK taglétszáma 120-130 fő. A műszaki főiskolások aránya 40% körül mozgott. Klubhelyiség hiánya miatt gyakran látogatták a kollégiumok alatti "Čtverec" nevű kiskocsmát. Klubestjeik már nemcsak önképző jellegűek voltak, hanem előadásokat is szerveztek.
Reisz Miklós volt a klub következő elnöke. Az ő vezetése alatt volt a KAFEDIK vendége a Kaláka együttes, Sütő András és sokan mások. Körülbelül 200 kötetes könyvtáruk volt, amiből sajnos az idők során egy sem maradt a klub tulajdonában.
Reisz Miklós után Szeles István, majd Stubendek László voltak az elnökök. Ezekben az években élénk klubélet folyt Brünnben. Minden évben küldtek egy tájékoztató körlevelet a magyar tannyelvű középiskolákba. A rendezvényeik főleg kultúrális jellegűek voltak (irodalmi estek, kirándulások, játékos összejövetelek, Mikulás-est, tanévzáró tábortűz).
Csenger Sándor 1976-ban került a KAFEDIK élére. Ebben az időben, talán a középiskolákban végzett agitáció eredményeként, már kb. 200-ra növekedett a klubtagok száma. Az akkori vágsellyei Vörösmarty Klub segített az előadók szervezésében, így a KAFEDIK vendége volt például László Gyula és Püspöki Nagy Péter történészek, Pécsi L. Dániel, Budai Ilona és Marosi Júlia népdalénekesek. Jó kapcsolatot tartottak fenn a prágai Ady-körrel, a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubal (röviden JAIK), részt vettek 1977-ben az első őrsújfalui művelődési táborban, amit a komáromi és a vágsellyei CSEMADOK szervezett. 1978-tól a CSEMADOK komáromi alapszervezete évi 1 000 koronával támogatta a klub működését.
Juhász Ferenc Csenger Sándor távozása után, 1979 őszétől 1981 tavaszáig volt a klub vezetője, majd az ő hirtelen lemondása után Kosztolányi Adrianna lett a KAFEDIK elnöke. Csenger Szerénnel és Balázs Lászlóval sok jó előadást és estet szerveztek. Vendégük volt többek között Dinnyés József és dr. Nagy Géza. Nagysikerű bűvöskocka-kirakó versenyt és limbótánc-versenyt rendeztek.
1984 tavaszán Pázmány Ildikó lett a klub elnöke, majd 1985 őszén a Galántáról származó Duffek László (Muffi) vette át az irányítást, és az 1985/86-os tanévben újra fellendült a KAFEDIK. A hagyományos gólyaavatás, Mikulás-est, nőnap és végzősbúcsú mellett történelmi, irodalmi és zenés előadások tartották össze a brünni magyar diákságot. Himnuszt szerzett a klubnak, tagsági igazolványt hozott forgalomba, kapcsolatot épített ki a többi diákklubal, és a magyar diákok által látogatott kocsmát (Čtverec) elnevezte Sárga Szamárnak (amely időközben a privatizáció áldozata lett). Kirándulást szervezett a ghymesi és az őrsújfalui művelődési táborba. Ösztönzője volt az ún. KAFEDIK-dzsip rendbehozatalának.
Duffek László 1986-ban adta át az elnökséget Udvardi Péternek. Az 1986/87-es tanév nagyon sikeres volt sok jó előadással (Vígh Károly, Lengyel László, Dümert Dezső és mások). Egy budapesti társadalompolitikai klub, a 405-ös kör 20 tagja volt a vendégünk. Udvardi Péter elnöksége alatt ismét könyvtár jött létre, s megalakult a KAFEDIK-Singers. Volt bablevesfőzés, söröshordó, KAFEDIK-sportnap, Ghymes, Őrsújfalu... Az 1987/88-as évben folytatódik az előadás-sorozat. A vendégek között volt Nagy Feró, a Stúdió ERTÉ, és a lányok nőnap utáni revansként megszervezték az ún. férfinapot.
Az 1988-as gólyaavatást már Lőrincz Levente, az új elnök vezette. Az első érsekújvári KAFEDIK-bál megszervezése az ő nevéhez fűződik. A klub ebben az időben már nagyon szorosan együttműködött a prágai, pozsonyi és a nyitrai főiskolás klubokkal. Levente hűen folytatta a Duffek László és Udvardi Péter által elkezdett munkát. Sok értékes estet szervezett, az örsújfalui és ghymesi táborokban ügyesen vezette a KAFEDIK-csapatot. Ekkor ismerkedett meg a klub Halzl Józseffel, a Rákóczi Szövetség elnökével, aki anyagi, de elsősorban szellemi támogatást nyújtott klubunknak. Rajta keresztül barátkoztunk össze egy lelkes budai társasággal, a Városmajori Ifjúsági Csoporttal.
Levente 1989 Mikulás estéjén egy jól működő klubot hagyott utódjára, Szaló Csabára, a brünni Masaryk Egyetem szociológus hallgatójára. Csaba érdeme, hogy a KAFEDIK hivatalosan bejegyzett szervezet lett. Az ő elnöksége alatt adta ki a klub saját önálló lapját, a Sárga Szamarat. Csaba egy új, az eddigiektől kissé eltérő irányvonalat képviselt a klub vezetésében. Olyan előadók voltak a KAFEDIK vendégei, mint Halzl József, Szelényi Iván szociológus, Kobzos Kis Tamás és mások.
Szaló Csaba a vezetést 1991-ben adta át Hovany Zsoltnak. Az ő elnöksége nem tartott sokáig. Ez idő alatt a klub működése súlyos krízisbe került, és a végzős diákok vették kezükbe az irányítást, míg új elnököt választott a tagság. A "puccs" után Komzsík Zsolt, majd Kovács Attila töltötte be a megtisztelő, ám sok gonddal és kötelezettséggel járó tisztet.
1994 és 1997 között Csintalan Erzsébet vezette a KAFEDIK-ot. Csehszlovákia kettéválása következtében a tagok létszáma nagy mértékben lecsökkent és a helyzet évről évre romlott. Ennek ellenére a vezetőségi tagok mindent megtettek annak érdekében, hogy a megváltozott körülmények és a rohamosan csökkenő taglétszám ellenére ébren tartsák a klubot.
1997-ben Góra Ákos vette át az ekkorra már csak néhány tagot számláló KAFEDIK vezetését. 1999 májusában a meglévő tagok a hagyományokhoz hűen felavatták az elmúlt 2-3 év alatt összegyűlt gólyákat, új elnökséget választottak, és a megváltozott körülményekre való tekintettel újult erővel próbálták a KAFEDIK-ot újraszervezni.
Ákostól 1999-ben Szabó Zoltán vette át a KAFEDIK vezetését. A Csehország és Szlovákia közötti szerződésnek köszönhetően, amely lehetővé tette, hogy a szlovákiai diákok ismét ingyen tanulhassanak a csehországi egyetemeken, újra elkezdett növekedni a KAFEDIK taglétszáma. Megkezdődhetett tehát a KAFEDIK "felélesztése". Az idősebbek minden éven fölavatták az elsős gólyákat, volt bableves-party, vendégünk volt Duray Miklós...
Zoli 2002 májusában adta át az elnökséget Kacz Péternek. A klubtagok száma tovább növekedett. Részt vettünk a Diákhálózat által szervezett középiskolás tájékoztató körutakon, a 2003-as gombaszögi nyári művelődési tábor szervezésében, a nyitrai JUGYIK hagyományos tavaszi báljain, a prágai AED márciusi rendezvényein, a budapesti Gloria Victis ünnepségsorozaton. Megkezdődött a kapcsolatkiépítés a budapesti Zene-Tánc-Mozgás Kultúrális Egyesülettel, amelynek eredményeképpen néhány tagunk részt vett a zsámbéki "Kultúrával a megkülönböztetés ellen" nemzetközi ifjúsági táborban. Köszönettel tartozunk a Rákóczi Szövetségnek, amely jelentős anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette klubunkat.
2004 októberében Ambrus Tünde lett a KAFEDIK elnöke. Nagy lendülettel kezdődött meg az elsősök fölkutatása és a KAFEDIK 35. születésnapjának előkészületei...
